Mogyorósbánya

Weboldal

Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol kő- és római- kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt.Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben.Királynéi föld volt; 1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, Hont-Pázmány nemzetség-beli Ármai Benedek ispánnak adta, s határát leiratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát.1281-ben határát újból körülírják, ekkor Benedek ispán és fia Pál átadta (Zovárd nb.) „Karvai” Miklós mester fiainak, 1283-as osztozkodásuk alkalmával Miklósnak jut. 1294-ben Fenenna királyné elveszi tőlük, és újból Benedek ispán fiainak adja. 50 évvel később ismét előbbi tulajdonosainál, a Zovárd nemzetség-belieknél találjuk.A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg elpusztult –, később azonban lassan újranépesedett.A Rákóczi szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált, majd a XVIII. században szlovák telepesek érkeztek a településre.1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában. A község ekkor kezdett el fejlődni. A község határában agyag- és mészkőbányákat is nyitottak.A falu mai nevét 1902-ben kapta.